Ezt a teljesen személyes történetet úgy gondolom, hogy le kell írjam, mert kíváncsi vagyok arra, hogy ezt mégis miért és hogyan lehet megcsinálni egy papnak 2021-ben.
Történt egy tragédia és sajnos elvesztettünk egy hozzám is nagyon közelálló embert, akit most szombaton szerettünk volna végső nyugalomra helyezni rendes, keresztény szertartással. Tudniillik, hogy katolikus vallású volt, és egy pappal szerettük volna elkísérni az utolsó útjára. Úgy gondoltuk, hogy ez amolyan kötelező minimum, amit meg tud adni az egyház és mi is egy embernek, aki 80 év után örökre megpihen. Hát ettől nagyobbat nem is tévedhettünk volna.
A pap megtagadta a temetést.
Ezzel még gond sem lenne egyébként, ha neki komoly elvei lennének vagy elfoglaltságai. Szombat volt ez a nap. Gondoltuk rendben, akkor konzultálunk vele egy új dátumot, azon ne is múljon. Az oldalon ki volt írva egy bizonyos nap, amikor reggel 9 és 21 között hívható az atya. Tízszer hívtuk a nap folyamán őt (nem egymás után, de nyilván ilyenkor az ember nem olyan türelmes) új időpont egyeztetés miatt. Ennyiszer ki is nyomta a telefont, egyáltalán nem is beszélt velünk. Majd felívta a temetkezési vállakozó, hogy rakjuk át péntekre vagy hétfőre a temetést, nekik nehezen felvette majd megtagadta az időpontokat. Nekik már válaszolt.
Ő ilyenkor nem temet.
Semmi baj, egy régi ismerős papot felhívunk, hátha elvállalja. Ő pedig egyből rá is bólintott különösebb feltétel nélkül. Örültünk neki, meg se fordult a fejünkben az, ami ezután következett. Azt azért tudni illik, hogyha egy pap más „területén” szeretne temetni, akkor kell a felhatalmazás az eredeti ott tevékenykedő plébánostól. Felhívta a temetkezési vállalkozó, na és itt jön a csavar:
Megtagadta, hogy más temessen ott és akkor.
Így tehát nem tudjuk katolikus keretek között eltemetni szeretett hozzátartozónkat. Mélységes szomorúság tölt el, amikor megtudtam, hogy ilyen létezik gyakorlatilag egy szót nem tudtam kimondani. Indoklás nélkül, ignorálva minket keresztbehúzott az Atya egy olyan nagy eseményt, ami valójában egy ember utolsó útja.
Ő tehát Jézus és az egyház szolgája. Így törődne velünk Isten is, az ember utolsó kívánságát nem teljesítené? Hát, ha így áll hozzá akárcsak pár pap is a dologhoz akkor nagyon nehéz lesz ennek a képmutató egyháznak új követőket szerezni. (NYILVÁN VAN KIVÉTEL, LÉTEZIK SOK KORREKT EGYHÁZI SZEMÉLY!)
A temetőben dolgozók mélységesen felháborodtak az eset hallatán, és mondták, hogy tereljük jogi útra az egészet. Nyilván nem fogjuk, de azért remélem, ha a pap egyszer majd visszagondol az ilyen esetekre nem feltétlen a büszkeséget fogja érezni.
Mély sajnálatomat fejezem ki Neked. Neked, akinek nem tudjuk megadni azt, amit érdemelnél. A bűntudat engem emészt fel. Köszönünk mindent innen is.
